12.rész:Indulás!
Elég rövid rész lett, de hát ilyet sikerült. Jó olvasást! :D
Felértem és kerestem a telefonom. De hova raktam? Lekiálltottam anyának:
-Anya! Hol a telefonom?
-Utoljára Purcogi alatt láttam!-mondta anya.
Szerencsém volt, mert Murcus macskám az ágyamon feküdt. Odamentem, de nem tudtam megállni, hogy ne simogassam meg. Olyan édesen purcogott!:) Ja, el is felejtettem. Fel kell hívjam Sammyt.
-Szia Sammy!
-Szia Av! mizujs?
-Csak azért hívtalak, nem-e lenne kedved velünk jönni Görögországba?
-De!
-Oks. Mire ott vagyunk legyél készen!-mondtam, majd leraktam.
Letettem és lementem. Anya ült a széken apával és Mattal.
-Av, mehetünk?-kérdezték.
-Igen. Anya, Sammy jöhet.
-Jó.-mondta anya, majd kiléptünk az ajtón és elindultunk.
2013. február 27., szerda
11.rész:Kirándulásra készen!
Hétvége volt, mikor korán felkeltem hogy ne lássanak anyáék, mert át akartam menni Niall-hez. Mikor lementem a lépcsőn, nem láttam hogy anya mögöttem áll.
-Te meg hova készülsz?-kérdezte.
-Sehová?-kérdeztem ijedten.
-Hát, nagyjából. Jössz velünk Görögországba!-mondta anya.
-Jó.-mondtam, majd egy nagyot sóhajtottam.
-Ébreszd fel az öcséd meg az apád! Utána pakolj be a táskádba.-mondta anya, majd elkezdett csomagolni.
Felmentem anyáék hálószobájába, ahol apa aludt. Bementem és bekiálltottam.
-Apa! Kelj föl!
-Jól van. Csak gyere ide, beszéljünk egy kicsit.-mondta apa, majd magához ölelt.
-Mit szeretnél tudni?-kérdeztem.
-Ki az a fiú?
-Ő Niall.
-És hol ismerkedtetek meg?
-A suliba.
-Értem. Na keljünk, mert a házisárkány még támadásba lendül.-mondta, majd felkeltünk.
Elindultam Matt szobálya felé és benyitottam. Olyan aranyosan aludt, így nem akartam felébreszteni. Bár, amikor utoljára elkéstünk valahonnan, anya úgy kiakadt, hogy .... Na, mindegy. Inkább felébresztem.
-Öcsi! Kelj fel!
-Minek?-kérdezte.
-Mert megyünk Görögországba.
-Mi?
-Igen! Kelj fel!-mondtam, majd ültem még egy darabig az ágyán, de megszólalt:
-Ő, Avril! Kimennél? Öltöznék.
-Ja, igen.-mondtam, majd kimentem.
Tényleg, még nekem is fel kell öltözzek. Felmentem a szobámba a szekrényemhez és kutattam egy darabig míg meg nem találtam a kedvemre valót. Egy csőszárú gatya és egy csíkos póló volt. Mikor felvettem, lementem anyához.
-Kicsim, bepakoltál már a táskádba?
-Igen.
-Jó!-mondta anya.
-Anya, akkor Sammy is jöhet?-kérdeztem.
-Igen.
-Oks. Akkor felhívom.-mondtam, majd felmentem a szobámba.
Hétvége volt, mikor korán felkeltem hogy ne lássanak anyáék, mert át akartam menni Niall-hez. Mikor lementem a lépcsőn, nem láttam hogy anya mögöttem áll.
-Te meg hova készülsz?-kérdezte.
-Sehová?-kérdeztem ijedten.
-Hát, nagyjából. Jössz velünk Görögországba!-mondta anya.
-Jó.-mondtam, majd egy nagyot sóhajtottam.
-Ébreszd fel az öcséd meg az apád! Utána pakolj be a táskádba.-mondta anya, majd elkezdett csomagolni.
Felmentem anyáék hálószobájába, ahol apa aludt. Bementem és bekiálltottam.
-Apa! Kelj föl!
-Jól van. Csak gyere ide, beszéljünk egy kicsit.-mondta apa, majd magához ölelt.
-Mit szeretnél tudni?-kérdeztem.
-Ki az a fiú?
-Ő Niall.
-És hol ismerkedtetek meg?
-A suliba.
-Értem. Na keljünk, mert a házisárkány még támadásba lendül.-mondta, majd felkeltünk.
Elindultam Matt szobálya felé és benyitottam. Olyan aranyosan aludt, így nem akartam felébreszteni. Bár, amikor utoljára elkéstünk valahonnan, anya úgy kiakadt, hogy .... Na, mindegy. Inkább felébresztem.
-Öcsi! Kelj fel!
-Minek?-kérdezte.
-Mert megyünk Görögországba.
-Mi?
-Igen! Kelj fel!-mondtam, majd ültem még egy darabig az ágyán, de megszólalt:
-Ő, Avril! Kimennél? Öltöznék.
-Ja, igen.-mondtam, majd kimentem.
Tényleg, még nekem is fel kell öltözzek. Felmentem a szobámba a szekrényemhez és kutattam egy darabig míg meg nem találtam a kedvemre valót. Egy csőszárú gatya és egy csíkos póló volt. Mikor felvettem, lementem anyához.
-Kicsim, bepakoltál már a táskádba?
-Igen.
-Jó!-mondta anya.
-Anya, akkor Sammy is jöhet?-kérdeztem.
-Igen.
-Oks. Akkor felhívom.-mondtam, majd felmentem a szobámba.
10.rész:Elbeszélés
Bementem a házba, de anya már várt. Mint szokása tartja, kínos kérdések közepette vallatott.
-Na? Hogy ment?-kérdezte.
-Egész jól.
-De nem Harry-vel randiztál?-kérdezte.
-Figyu, az nem randi volt ... Ha nem Niall-al vagyok, az olyan mintha kitépnének belőlem egy darabot.-mondtam.
-Tudom. Én is így éreztem apáddal.
-Igen?
-Igen. A mi gyerekünk nem üthet a szomszédra!-mondta anya, majd elkezdett nevetni.
-Hát igen.-mondtam.
-Késő van. Menny fürdeni!
-Jól van.-mondtam, majd elindultam.
Felmentem a fürdőbe, becsuktam az ajtót majd levetkőztem. Megeresztettem a vizet, és míg folyt, szokásom szerint a tükörben néztem magam.

-Ez én vagyok?-kérdeztem.
-Avril Brow, te vagy az? Áh, tessék már meg is kattantam. Túl sokáig voltam boldog. Most megint elkezdtem magam emészteni.
-Na jó. Hagyjuk.-mondtam.-Most éppen boldog párkapcsolatban élő 19 éves lány vagyok, aki lassan 20, mikor befejeződik a suli. Hihetetlen! Már csak 30 nap van hátra.
Megfürödtem és kiszálltam a kádból. Betekertem magam a törűlközömbe és elindultam a szobám felé. De ekkor összefutottam valakivel a folyosón. Matt volt az.
-Szia Avril! Milyen volt a mai napod?-kérdezte. Ez elég szokatlan volt tőle, mert mi általában öljük egymást és soha nem szól hozzám.
-Hát, egyszerűen király volt!-mondtam.-Miért?
-Mert láttalak ott kint ...
-Ohh, értem. Most miért vagy velem ilyen kedves?
-Mert segítened kéne.
-Miben?
-Hát, neked ott van Matthew ...-de nem tudta befejezni, mert közbe vágtam.
-Mi nem járunk Matthew-vel!
-Mióta? És akkor ki volt az a fiú?
-A suliba szakított velem.
-Értem. De akkor ki volt az a srác?
-Ismered az One Direction nevezetű bandát?
-Igen. Miért?
-Mert hétfőn ők lettek az új osztálytársaink és hát Ő Niall volt.
-Uh, értem.-mondta Matt.
-Na? Akkor mibe kell segítenem?-kérdeztem.
-Ja, igen. Egy csaj.
-Milyen csaj? Matt, valaki szerelmes?-kérdeztem gúnyolódva.
-Hehe. Nagyon vicces. Segíts!
-Hogy hívják?
-Ashley.
-Értem. Ilyenkor az a teendő, hogy megpróbálod a tudtára adni. De soha NE kérd meg barátodat, hogy ő mondja el!-magyaráztam.
-Oké. Köszi Av és jó éjszakát!
-Neked is!-mondtam, majd becsuktam az ajtót.
Bementem a házba, de anya már várt. Mint szokása tartja, kínos kérdések közepette vallatott.
-Na? Hogy ment?-kérdezte.
-Egész jól.
-De nem Harry-vel randiztál?-kérdezte.
-Figyu, az nem randi volt ... Ha nem Niall-al vagyok, az olyan mintha kitépnének belőlem egy darabot.-mondtam.
-Tudom. Én is így éreztem apáddal.
-Igen?
-Igen. A mi gyerekünk nem üthet a szomszédra!-mondta anya, majd elkezdett nevetni.
-Hát igen.-mondtam.
-Késő van. Menny fürdeni!
-Jól van.-mondtam, majd elindultam.
Felmentem a fürdőbe, becsuktam az ajtót majd levetkőztem. Megeresztettem a vizet, és míg folyt, szokásom szerint a tükörben néztem magam.
-Ez én vagyok?-kérdeztem.
-Avril Brow, te vagy az? Áh, tessék már meg is kattantam. Túl sokáig voltam boldog. Most megint elkezdtem magam emészteni.
-Na jó. Hagyjuk.-mondtam.-Most éppen boldog párkapcsolatban élő 19 éves lány vagyok, aki lassan 20, mikor befejeződik a suli. Hihetetlen! Már csak 30 nap van hátra.
Megfürödtem és kiszálltam a kádból. Betekertem magam a törűlközömbe és elindultam a szobám felé. De ekkor összefutottam valakivel a folyosón. Matt volt az.
-Szia Avril! Milyen volt a mai napod?-kérdezte. Ez elég szokatlan volt tőle, mert mi általában öljük egymást és soha nem szól hozzám.
-Hát, egyszerűen király volt!-mondtam.-Miért?
-Mert láttalak ott kint ...
-Ohh, értem. Most miért vagy velem ilyen kedves?
-Mert segítened kéne.
-Miben?
-Hát, neked ott van Matthew ...-de nem tudta befejezni, mert közbe vágtam.
-Mi nem járunk Matthew-vel!
-Mióta? És akkor ki volt az a fiú?
-A suliba szakított velem.
-Értem. De akkor ki volt az a srác?
-Ismered az One Direction nevezetű bandát?
-Igen. Miért?
-Mert hétfőn ők lettek az új osztálytársaink és hát Ő Niall volt.
-Uh, értem.-mondta Matt.
-Na? Akkor mibe kell segítenem?-kérdeztem.
-Ja, igen. Egy csaj.
-Milyen csaj? Matt, valaki szerelmes?-kérdeztem gúnyolódva.
-Hehe. Nagyon vicces. Segíts!
-Hogy hívják?
-Ashley.
-Értem. Ilyenkor az a teendő, hogy megpróbálod a tudtára adni. De soha NE kérd meg barátodat, hogy ő mondja el!-magyaráztam.
-Oké. Köszi Av és jó éjszakát!
-Neked is!-mondtam, majd becsuktam az ajtót.
9.rész:Kellemes meglepetés
Sétáltam az utcán és mindenki csókolózott, boldog volt, cs én nem. Mindenki mellett ott volt a szívszerelme, csak mellettem nem. Majdnem elbőgtem magam, de sikerült visszatartanom. Félig könnybe lábadt szemmel mentem haza fele. Felültem a buszra és így mentem. De ekkor valaki ismerőset láttam a buszon. Niall volt az. Leült egy üres helyre, én meg mellé. Nem hittem volna, hogy észre fog venni, de végül sikerült neki.
-Szia Avril!-köszönt.
-Szia Niall!-köszöntem vissza.
-Hol voltál?-kérdezte.
-Sammy-nél.
-Értem.
-És te?-kérdeztem.
-Beszélgettem egy rajongóval.
-Szóval tényleg igaz!-kezdtem el örülni.
-Mi igaz?-kérdezte Niall.
-És ugye semmi ne történt a beszélgetéseteken?-kérdeztem vissza bunkón.
-Öhh, nem.
-Ez az!-mondtam, majd megöleltem.
-Ő, most minek örülünk?-kérdezte.
-Hogy nem randiztál mással.-mondtam.
-Nem.
-Én se Harry-vel!-mondtam.
-Annak örülök.-mondta.
-Mert téged szeretlek!-mondtam.
-Igen?
-Igen!-mondtam, majd elmosolyodtam.
Niall egyre közelebb jött hozzám, majd a fülembe súgta:
-Én is!
De itt elszakadt a cérna. Elkezdtem sírni. De Niall megölelt és kérdőre vont:
-Mi a baj kicsim?-kérdezte.
-Hát, csak már egyszer bedőltem egy srácnak, aki átvert és kidobott.
-Nyugodj meg, én soha nem tenném meg ezt veled!-nyugtatgatott.
-Jól van.-mondtam.
-Akkor jó.-mondta, majd megpuszilt.
-Nekem itt le kell szálljak.-mondtam.-Nem kísérsz haza?
-De!-mondta Niall, majd elindultunk.
-És? Mióta tetszek?-kérdeztem.
-Amióta megláttalak. Már az is fájt, hogy Harry-t ültették melléd.
-De most Te ülsz mellettem!
-Igen, és ennek nagyon örülök!
-Én is.-mondta Niall.-És én mióta tetszek?
-Amióta Matthew szakított és meg nem jöttél.
-Az jó.
-Figyi Niall!
-Igen?
-Megjöttem.
-Akkor megjegyzem a házatokat.-mondta Niall.
-Jó!-mondtam.
-Akkor mi most?-kérdezte.
-Hát persze!-mondtam.
Niall erre egyre jobban közeledett és nézett a hatalmas, gyönyörű kék szemeivel.
-Mi az?-kérdeztem, mert elég zavarba jöttem.
-Semmi, csak olyan szép vagy!-mondta, majd megcsókolt. De végigremegtem az egész testemen. Niall megérezte.
-Mi az?-kérdezte.-Csak nem büdös a szám?
-Nem.-mondtam nevetve.-csak ez már hiányzott.-és ezt mondva újra megcsókoltam.
Anya elkezdte kapcsolgatni a villanyt, ekkor abba hagytuk.
-Ez anya lesz.-mondtam.
-Hát, szia!-köszönt Niall.
-Szia Niall!-köszöntem, majd megint megcsókolt.
Sétáltam az utcán és mindenki csókolózott, boldog volt, cs én nem. Mindenki mellett ott volt a szívszerelme, csak mellettem nem. Majdnem elbőgtem magam, de sikerült visszatartanom. Félig könnybe lábadt szemmel mentem haza fele. Felültem a buszra és így mentem. De ekkor valaki ismerőset láttam a buszon. Niall volt az. Leült egy üres helyre, én meg mellé. Nem hittem volna, hogy észre fog venni, de végül sikerült neki.
-Szia Avril!-köszönt.
-Szia Niall!-köszöntem vissza.
-Hol voltál?-kérdezte.
-Sammy-nél.
-Értem.
-És te?-kérdeztem.
-Beszélgettem egy rajongóval.
-Szóval tényleg igaz!-kezdtem el örülni.
-Mi igaz?-kérdezte Niall.
-És ugye semmi ne történt a beszélgetéseteken?-kérdeztem vissza bunkón.
-Öhh, nem.
-Ez az!-mondtam, majd megöleltem.
-Ő, most minek örülünk?-kérdezte.
-Hogy nem randiztál mással.-mondtam.
-Nem.
-Én se Harry-vel!-mondtam.
-Annak örülök.-mondta.
-Mert téged szeretlek!-mondtam.
-Igen?
-Igen!-mondtam, majd elmosolyodtam.
Niall egyre közelebb jött hozzám, majd a fülembe súgta:
-Én is!
De itt elszakadt a cérna. Elkezdtem sírni. De Niall megölelt és kérdőre vont:
-Mi a baj kicsim?-kérdezte.
-Hát, csak már egyszer bedőltem egy srácnak, aki átvert és kidobott.
-Nyugodj meg, én soha nem tenném meg ezt veled!-nyugtatgatott.
-Jól van.-mondtam.
-Akkor jó.-mondta, majd megpuszilt.
-Nekem itt le kell szálljak.-mondtam.-Nem kísérsz haza?
-De!-mondta Niall, majd elindultunk.
-És? Mióta tetszek?-kérdeztem.
-Amióta megláttalak. Már az is fájt, hogy Harry-t ültették melléd.
-De most Te ülsz mellettem!
-Igen, és ennek nagyon örülök!
-Én is.-mondta Niall.-És én mióta tetszek?
-Amióta Matthew szakított és meg nem jöttél.
-Az jó.
-Figyi Niall!
-Igen?
-Megjöttem.
-Akkor megjegyzem a házatokat.-mondta Niall.
-Jó!-mondtam.
-Akkor mi most?-kérdezte.
-Hát persze!-mondtam.
Niall erre egyre jobban közeledett és nézett a hatalmas, gyönyörű kék szemeivel.
-Mi az?-kérdeztem, mert elég zavarba jöttem.
-Semmi, csak olyan szép vagy!-mondta, majd megcsókolt. De végigremegtem az egész testemen. Niall megérezte.
-Mi az?-kérdezte.-Csak nem büdös a szám?
-Nem.-mondtam nevetve.-csak ez már hiányzott.-és ezt mondva újra megcsókoltam.
Anya elkezdte kapcsolgatni a villanyt, ekkor abba hagytuk.
-Ez anya lesz.-mondtam.
-Hát, szia!-köszönt Niall.
-Szia Niall!-köszöntem, majd megint megcsókolt.
2013. február 24., vasárnap
8.rész:Remélem is!
Sétáltam az úton és azon gondolkoztam, mi van, ha Louis és Liam hazudtak? Mi van, ha Niall tényleg randizott azzal a rajongóval? Áh, az nem lehet. De ha mégis, akkor én meghalok!
Tényleg, át kéne menjek Sammy-hez megbeszélni ezt a dolgot. Ő mindig jó ötletek tud adni. Átmentem és bekopogtam. De szokását megtörve nem Sammy nyitott ajtót.
-Csókolom mrs.Taylor!-köszöntem.-Sammy?
-Szia Avril! Fent van a szobályába.-mondta mrs.Taylor.
-Köszönöm!-mondtam, majd felmentem Sammy szobájába. De ekkor valami olyasmit láttam, amiről Sammy eddig azt mondta, hogy nem igaz. Fent csókolózott Zayn-nel.
-Hohó! Skacok bejöttem!-mondtam, mikor benyitottam.
-Pont jókor.-mondta Zayn.
-Szia Av!-köszönt Sammy.
-Igen, szia Avril.-köszönt Zayn.
-Sziasztok!-köszöntem.-Sammy, beszélhetnénk?
-Persze, hisz mi másért jöttél volna át.-mondta Sammy.
-És miről van szó?-kérdezte Zayn gúnyosan.
-Niall-ről.-mondtam egy nagy sóhajtás közepette.
-Ohh, valaki szerelmes?-kérdezte Zayn.
-Zayn, menny ki az ajtó elé és szólok ha bejöhetsz!-mondta Sammy.
-Jól van.-mondta Zayn durcisan, majd kiment.
-Hallgatlak!-mondta Sammy.
-Hát tudod nekem tetszik Niall és ma volt a randi Harry-vel és ...-kezdtem el dadogva.
-És mi? Történt valami?
-Nem, mert azt mondta, hogy szeret az első randin csókolózni, én meg hogy Niall-t szeretem és ...
-Mi és? Mond már csajszi!
-Aztán elmentem Niall-hez és ott Louis és Liam nyitott ajtót, és azt mondták, hogy randin van ...-mondtam már a sírással küzködve.
-Hogy mi?!-kérdezte Sammy.
-Egy rajongóval, bár ők nem randinak hívták ...
-Hanem?
-Beszélgetésnek.
-Ez szerintük nem randi?-kérdezte Sammy.
-Hát, ők azt mondták, hogy rajongó hívja el őket és csak kérdez-felelek megy az egész idő alatt.-mondtam.
-Megkérdezem Zayn-t, neki általában elhiszem amit mond.-mondta Sammy.
-Jól van.-mondtam.
-Zayn!-kezdte el Sammy.
-Igen? Bejöhetek?-kérdezte Zayn.
-Még nem. Szeretnék kérdezni valamit.-mondta Sammy.
-Igen?-kérdezte Zayn.
-Mit szoktatok csinálni egy ilyen rajongóval töltött randin?-kérdezte Sammy.
-Hát először nem is hívnám randinak-mondta Zayn.-másodszor pedig a rajongó csak kérdez mi meg válaszolunk.
-Oké, köszi!-köszönte meg Sammy.
-Szívesen. Nem jöhetek még be?-kérdezte Zayn.
-Nem!-válaszolt Sammy.
-Te ezt elhiszed?-kérdeztem.
-Én el.-mondta.-Akkor csak ennyi volt?
-Akkor tényleg semmi sem történt?-kérdeztem.
-Nem!-mondta Sammy.-De ez úgy lesz könnyebb, hogy Vele beszéled meg!
-Jó. Szia Sammy! elmegyek haza.
-Szia Av!
Kimentem az ajtón és Zayn még mindig ott ült elötte.
-Most már bemehetsz!-mondtam.
-Na végre!-mondta, majd bement.
Elindultam le a lépcsőn, majd ki az ajtón. Sétáltam hazafelé az utcán.
Sétáltam az úton és azon gondolkoztam, mi van, ha Louis és Liam hazudtak? Mi van, ha Niall tényleg randizott azzal a rajongóval? Áh, az nem lehet. De ha mégis, akkor én meghalok!
Tényleg, át kéne menjek Sammy-hez megbeszélni ezt a dolgot. Ő mindig jó ötletek tud adni. Átmentem és bekopogtam. De szokását megtörve nem Sammy nyitott ajtót.
-Csókolom mrs.Taylor!-köszöntem.-Sammy?
-Szia Avril! Fent van a szobályába.-mondta mrs.Taylor.
-Köszönöm!-mondtam, majd felmentem Sammy szobájába. De ekkor valami olyasmit láttam, amiről Sammy eddig azt mondta, hogy nem igaz. Fent csókolózott Zayn-nel.
-Hohó! Skacok bejöttem!-mondtam, mikor benyitottam.
-Pont jókor.-mondta Zayn.
-Szia Av!-köszönt Sammy.
-Igen, szia Avril.-köszönt Zayn.
-Sziasztok!-köszöntem.-Sammy, beszélhetnénk?
-Persze, hisz mi másért jöttél volna át.-mondta Sammy.
-És miről van szó?-kérdezte Zayn gúnyosan.
-Niall-ről.-mondtam egy nagy sóhajtás közepette.
-Ohh, valaki szerelmes?-kérdezte Zayn.
-Zayn, menny ki az ajtó elé és szólok ha bejöhetsz!-mondta Sammy.
-Jól van.-mondta Zayn durcisan, majd kiment.
-Hallgatlak!-mondta Sammy.
-Hát tudod nekem tetszik Niall és ma volt a randi Harry-vel és ...-kezdtem el dadogva.
-És mi? Történt valami?
-Nem, mert azt mondta, hogy szeret az első randin csókolózni, én meg hogy Niall-t szeretem és ...
-Mi és? Mond már csajszi!
-Aztán elmentem Niall-hez és ott Louis és Liam nyitott ajtót, és azt mondták, hogy randin van ...-mondtam már a sírással küzködve.
-Hogy mi?!-kérdezte Sammy.
-Egy rajongóval, bár ők nem randinak hívták ...
-Hanem?
-Beszélgetésnek.
-Ez szerintük nem randi?-kérdezte Sammy.
-Hát, ők azt mondták, hogy rajongó hívja el őket és csak kérdez-felelek megy az egész idő alatt.-mondtam.
-Megkérdezem Zayn-t, neki általában elhiszem amit mond.-mondta Sammy.
-Jól van.-mondtam.
-Zayn!-kezdte el Sammy.
-Igen? Bejöhetek?-kérdezte Zayn.
-Még nem. Szeretnék kérdezni valamit.-mondta Sammy.
-Igen?-kérdezte Zayn.
-Mit szoktatok csinálni egy ilyen rajongóval töltött randin?-kérdezte Sammy.
-Hát először nem is hívnám randinak-mondta Zayn.-másodszor pedig a rajongó csak kérdez mi meg válaszolunk.
-Oké, köszi!-köszönte meg Sammy.
-Szívesen. Nem jöhetek még be?-kérdezte Zayn.
-Nem!-válaszolt Sammy.
-Te ezt elhiszed?-kérdeztem.
-Én el.-mondta.-Akkor csak ennyi volt?
-Akkor tényleg semmi sem történt?-kérdeztem.
-Nem!-mondta Sammy.-De ez úgy lesz könnyebb, hogy Vele beszéled meg!
-Jó. Szia Sammy! elmegyek haza.
-Szia Av!
Kimentem az ajtón és Zayn még mindig ott ült elötte.
-Most már bemehetsz!-mondtam.
-Na végre!-mondta, majd bement.
Elindultam le a lépcsőn, majd ki az ajtón. Sétáltam hazafelé az utcán.
2013. február 23., szombat
7.rész:Majdnem ...
Elindultam hazafelé, de közben ráébredtem, hogy "Hé, nincs még vége a randi idődnek, csinálj valami!" Ezzel az elhatározással arra jutottam, hogy átmegyek Niall-hez. Odaértem a házához és becsöngettem. De nem Niall, hanem Louis szólt ki rajta.
-Ki az?-kérdezte.
-Na ki? A mikulás! Na engedj be te majom!-szóltam vissza, de ahelyett, hogy ajtót nyitottak volna, tényleg azt hitték hogy a mikulás vagyok.
-Liam! Gyere gyorsan itt a mikulás!-mondta.
-Hol?-jött oda Liam. Kinyitották az ajtót, és csak engem láttak ott állni mérges nézéssel.
-Ohh, csak Avril. Képzeld el, hogy előbb itt volt a mikulás!-mondták.
-Ti komolyan ilyen hülyék vagytok, vagy csak tettetitek. AZ ÉN VOLTAM!-ordítottam.
-Ja ...-mondták.-Amúgy mit keresel itt?
-Csak látni akartam Niall-t.-mondtam.
-Nem megy. Randin van egy rajongóval.-mondták.
-Hogy mi?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Igen, egy rajongóval.
-És én még miatta nem akartam Harry-vel randizni ...-mondtam.
-Az gáz.-mondta Louis és Liam egyszerre.
-Csitt!-mondtam.-és milyen rajongóval?
-Figyi Av! Mikor rajongóval randizunk, az nem olyan örök életre szóló kapcsolat, hanem csak leülünk vele, és beszélgetünk.-mondta Liam.
-Igen.-mondta Louis.
-Akkor ez nem randi ti okosok! Csak beszélgetés!-mondtam.
-Hát, nevezheted annak is.-mondta Louis.
-És mikor jön haza?-kérdeztem.
-Még csak mostanában ment el.-mondta Liam.-Nem valószinű, hogy most betoppan az ajtón.
-Hát igen.-mondta Louis.
-Jól van na!-mondtam.
-Mi van na?-kérdezték.
-Semmi, csak nem kell így leszólni a fejemet.-mondtam.-Ohh, Louis és te hogy vagy Elenor-ral? És te Liam Daniel-lal?
-Köszönöm, mi megvagyunk.-mondta Louis.-csak a "gonosz" rajongók ne bántanák.
-Igen, ezzel én is így vagyok ...-mondta Liam.
-Na, de elég belőlünk! Mesélj magadról is egy kicsit!-mondta Louis.
-Mit akartok tudni?-kérdeztem.
-Például, mi volt a bajod?-kérdezte Liam.
-Vakbeles voltam.
-Ohh, értem.-mondta Liam.
-Várjunk csak! Mi az a vakbél?-kérdezte Louis.
-Istenem Louis, még ennyit sem tudsz?-kérdezte Liam.
-Nem, én nem vagyok olyan okos, mint te!-mondta Louis.
-Hadjad, elmondom neki-mondtam.-A vakbél az, mikor műteni kell a hasad.-mondtam.
-Oks.-mondta Louis.
Még egy darabig így elbeszélgettünk, aztán hazamentem.
Elindultam hazafelé, de közben ráébredtem, hogy "Hé, nincs még vége a randi idődnek, csinálj valami!" Ezzel az elhatározással arra jutottam, hogy átmegyek Niall-hez. Odaértem a házához és becsöngettem. De nem Niall, hanem Louis szólt ki rajta.
-Ki az?-kérdezte.
-Na ki? A mikulás! Na engedj be te majom!-szóltam vissza, de ahelyett, hogy ajtót nyitottak volna, tényleg azt hitték hogy a mikulás vagyok.
-Liam! Gyere gyorsan itt a mikulás!-mondta.
-Hol?-jött oda Liam. Kinyitották az ajtót, és csak engem láttak ott állni mérges nézéssel.
-Ohh, csak Avril. Képzeld el, hogy előbb itt volt a mikulás!-mondták.
-Ti komolyan ilyen hülyék vagytok, vagy csak tettetitek. AZ ÉN VOLTAM!-ordítottam.
-Ja ...-mondták.-Amúgy mit keresel itt?
-Csak látni akartam Niall-t.-mondtam.
-Nem megy. Randin van egy rajongóval.-mondták.
-Hogy mi?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Igen, egy rajongóval.
-És én még miatta nem akartam Harry-vel randizni ...-mondtam.
-Az gáz.-mondta Louis és Liam egyszerre.
-Csitt!-mondtam.-és milyen rajongóval?
-Figyi Av! Mikor rajongóval randizunk, az nem olyan örök életre szóló kapcsolat, hanem csak leülünk vele, és beszélgetünk.-mondta Liam.
-Igen.-mondta Louis.
-Akkor ez nem randi ti okosok! Csak beszélgetés!-mondtam.
-Hát, nevezheted annak is.-mondta Louis.
-És mikor jön haza?-kérdeztem.
-Még csak mostanában ment el.-mondta Liam.-Nem valószinű, hogy most betoppan az ajtón.
-Hát igen.-mondta Louis.
-Jól van na!-mondtam.
-Mi van na?-kérdezték.
-Semmi, csak nem kell így leszólni a fejemet.-mondtam.-Ohh, Louis és te hogy vagy Elenor-ral? És te Liam Daniel-lal?
-Köszönöm, mi megvagyunk.-mondta Louis.-csak a "gonosz" rajongók ne bántanák.
-Igen, ezzel én is így vagyok ...-mondta Liam.
-Na, de elég belőlünk! Mesélj magadról is egy kicsit!-mondta Louis.
-Mit akartok tudni?-kérdeztem.
-Például, mi volt a bajod?-kérdezte Liam.
-Vakbeles voltam.
-Ohh, értem.-mondta Liam.
-Várjunk csak! Mi az a vakbél?-kérdezte Louis.
-Istenem Louis, még ennyit sem tudsz?-kérdezte Liam.
-Nem, én nem vagyok olyan okos, mint te!-mondta Louis.
-Hadjad, elmondom neki-mondtam.-A vakbél az, mikor műteni kell a hasad.-mondtam.
-Oks.-mondta Louis.
Még egy darabig így elbeszélgettünk, aztán hazamentem.
6.rész:A roszúl elsült randi
Beszélgettünk még egy kicsit, de aztán Sammy bejött.
-Húh! Akkor ti most?-kérdezte Sammy.
-Mi mi most?-kérdeztem.
-Jártok?-kérdezte Sammy.
-Egyenlőre nem.-válaszoltuk egyszerre Niall-lal.
-Oks. Tessék, neked is hoztam kávét!-adta oda Niall-nak.
-És én?-kérdeztem.
-Te nem ihatsz!-mondta Sammy.
-Szuppi ...-mondtam.
Három nap múlva kiengedtek a kórházból. Otthon ültem a szobámba és gondolkoztam. Egyszer csak anya benyitott:
-Szia kicsim!
-Szia anya!
-Nem ma jön érted az a Harry?
-De.
-Akkor miért nem készülődsz?
-Nem tudom.
-Mert Niall-t szereted, ugye?
-Igen. Mit csináljak?
-Menny el Harry-vel, de ne csináljatok semmit, jó?
-Jó.
-Segítsek?
-Igen. Kreállj ki!-mondtam.
Bementünk a fürdőszobába és anya elővette a sminkdobozát. Szépen kifestette a szemem, a hajam begöndörítette és felvettem az egyik estélyi ruhám, aztán vártam.

De szerencsére nem kellett sokat várnom. Tíz perc múlva csöngettek is. Harry állt az ajtóba és mit ne mondjak, elég jól nézett ki.

-Indulhatunk?-kérdezte.
-Igen.-mondtam.
-Szép a hajad!-dicsérte meg.
-Köszönöm. Hasonlít a tiedhez.-mondtam gúnyosan.
-Kössz. Ohh, megérkeztünk.-mondta, majd ajtót nyitott nekem.
-Köszönöm.-mondtam, majd leültem a székemre.
-Figyi, Harry!
-Igen?
-Tényleg igaz, hogy Niall akart elhívni, de rád bízta és ...
-Igen.
-Oks.
-Igen.
-De ma nem lesz semmi ... Jó? Én Niall-t szeretem.-világosítottam föl.
-Hát, akkor szerintem felesleges folytatnunk, mert én már az első randin szeretek eljutni a csókig ...-mondta Harry.
-Jó.-mondtam.
-Szia Av!
-Szia Harry!-köszöntünk el egymástól.
Beszélgettünk még egy kicsit, de aztán Sammy bejött.
-Húh! Akkor ti most?-kérdezte Sammy.
-Mi mi most?-kérdeztem.
-Jártok?-kérdezte Sammy.
-Egyenlőre nem.-válaszoltuk egyszerre Niall-lal.
-Oks. Tessék, neked is hoztam kávét!-adta oda Niall-nak.
-És én?-kérdeztem.
-Te nem ihatsz!-mondta Sammy.
-Szuppi ...-mondtam.
Három nap múlva kiengedtek a kórházból. Otthon ültem a szobámba és gondolkoztam. Egyszer csak anya benyitott:
-Szia kicsim!
-Szia anya!
-Nem ma jön érted az a Harry?
-De.
-Akkor miért nem készülődsz?
-Nem tudom.
-Mert Niall-t szereted, ugye?
-Igen. Mit csináljak?
-Menny el Harry-vel, de ne csináljatok semmit, jó?
-Jó.
-Segítsek?
-Igen. Kreállj ki!-mondtam.
Bementünk a fürdőszobába és anya elővette a sminkdobozát. Szépen kifestette a szemem, a hajam begöndörítette és felvettem az egyik estélyi ruhám, aztán vártam.
De szerencsére nem kellett sokat várnom. Tíz perc múlva csöngettek is. Harry állt az ajtóba és mit ne mondjak, elég jól nézett ki.
-Indulhatunk?-kérdezte.
-Igen.-mondtam.
-Szép a hajad!-dicsérte meg.
-Köszönöm. Hasonlít a tiedhez.-mondtam gúnyosan.
-Kössz. Ohh, megérkeztünk.-mondta, majd ajtót nyitott nekem.
-Köszönöm.-mondtam, majd leültem a székemre.
-Figyi, Harry!
-Igen?
-Tényleg igaz, hogy Niall akart elhívni, de rád bízta és ...
-Igen.
-Oks.
-Igen.
-De ma nem lesz semmi ... Jó? Én Niall-t szeretem.-világosítottam föl.
-Hát, akkor szerintem felesleges folytatnunk, mert én már az első randin szeretek eljutni a csókig ...-mondta Harry.
-Jó.-mondtam.
-Szia Av!
-Szia Harry!-köszöntünk el egymástól.
5.rész:A műtét+váratlan vendég
Bejött a szobámba és neki is kezdett a szokásos Sammy-féle hülyeségének:
-Ne tudd meg ki jön hozzád és ki kérdezgetett rólad!-mondta.
-Na?-kérdeztem.
-Hát a szerelmed!-mondta.
-Niall?-kérdeztem.
-Igen!-mondta Sammy.
-Ide jön?-kérdeztem meglepődve.
-Igen!-mondta Sammy.
-Miért? És mit kérdezgetett rólam?-kérdezgettem.
-Hát, hogy hogy vagy meg hogy mi van veletek ... És mikor megmondtam neki, hogy kórházban vagy, suli után rögtön jön ide!
-Éljen! Megbeszélhetjük a dolgokat!-mondtam.-De mikor jön?
-Olyan két óra múlva ...
-De engem akkor műtenek!-fakadtam ki.
-Az gáz.-mondta Sammy.
-Megteszed nekem,hogy itt tartod?-kérdeztem.
-Igen!
-Jól van Avril, kezdhetjük a műtétet?-jött be az orvos.
-Nem két óra múlva fognak műteni?-kérdeztem.
-Elfogyott az összes beteg+már egy órája vár, akkor műtünk most!
-Jó.-mondtam.
-Kint megvárlak!-mondta Sammy.
-Jó.-mondtam, majd betoltak a műtőbe.
Rám terítettek valami zöld lepedőt, ahol a hasamon ki volt hagyva egy lyuk. Gondolom azért, hogy azon keresztül tudják műteni a beleimet. Bejött az orvos.
-Van kint egy szőke fiú, aki nagyon keres téged!-mondta.
-Uhh, Niall ...-mondtam.
-Kezdhetjük?-kérdezte az orvos.
-Igen.-mondtam egy nagy levegővétel közepette.
-Ez most el fog altatni!-mondta.-Hunyd le a szemed!
Belém nyomta az altatót és elaludtam.

Mikor felkeltem, már kész voltam. Felhúztam a lepedőt, megnéztem a hasam és csomó varás volt rajta. Csak a hasamat néztem, még azt se, hogy ki van bent a szobába.
-Szia Avril!-köszönt anya.
-Szia anya. Niall?-kérdeztem.
-Ott alszik.
-Sammy?
-Elment egy kávéért.
-Szia Av!-köszönt Niall, mikor felébredt.
-Akkor én most magatokra hagylak titeket!-mondta anya és kiment.
-Szia Niall!-köszöntem.
-Hogy vagy?-kérdezte.
-Még fáj a hasam, de megvagyok.
-Hogy vagytok Harry-vel?-kérdezte.
-Mi?
-Nem jártok?
-Egyáltalán nem. Be se jön ...-mondtam.
-Akkor miért mentek randizni?-kérdezte.
-Ő kérte meg.
-De nekem kellett volna azt, hogy velem jössz-e.-mondta Niall.
-De akkor miért nem jöttél Te oda?-kérdeztem.
-Mert féltem.-mondta Niall.
Bejött a szobámba és neki is kezdett a szokásos Sammy-féle hülyeségének:
-Ne tudd meg ki jön hozzád és ki kérdezgetett rólad!-mondta.
-Na?-kérdeztem.
-Hát a szerelmed!-mondta.
-Niall?-kérdeztem.
-Igen!-mondta Sammy.
-Ide jön?-kérdeztem meglepődve.
-Igen!-mondta Sammy.
-Miért? És mit kérdezgetett rólam?-kérdezgettem.
-Hát, hogy hogy vagy meg hogy mi van veletek ... És mikor megmondtam neki, hogy kórházban vagy, suli után rögtön jön ide!
-Éljen! Megbeszélhetjük a dolgokat!-mondtam.-De mikor jön?
-Olyan két óra múlva ...
-De engem akkor műtenek!-fakadtam ki.
-Az gáz.-mondta Sammy.
-Megteszed nekem,hogy itt tartod?-kérdeztem.
-Igen!
-Jól van Avril, kezdhetjük a műtétet?-jött be az orvos.
-Nem két óra múlva fognak műteni?-kérdeztem.
-Elfogyott az összes beteg+már egy órája vár, akkor műtünk most!
-Jó.-mondtam.
-Kint megvárlak!-mondta Sammy.
-Jó.-mondtam, majd betoltak a műtőbe.
Rám terítettek valami zöld lepedőt, ahol a hasamon ki volt hagyva egy lyuk. Gondolom azért, hogy azon keresztül tudják műteni a beleimet. Bejött az orvos.
-Van kint egy szőke fiú, aki nagyon keres téged!-mondta.
-Uhh, Niall ...-mondtam.
-Kezdhetjük?-kérdezte az orvos.
-Igen.-mondtam egy nagy levegővétel közepette.
-Ez most el fog altatni!-mondta.-Hunyd le a szemed!
Belém nyomta az altatót és elaludtam.
Mikor felkeltem, már kész voltam. Felhúztam a lepedőt, megnéztem a hasam és csomó varás volt rajta. Csak a hasamat néztem, még azt se, hogy ki van bent a szobába.
-Szia Avril!-köszönt anya.
-Szia anya. Niall?-kérdeztem.
-Ott alszik.
-Sammy?
-Elment egy kávéért.
-Szia Av!-köszönt Niall, mikor felébredt.
-Akkor én most magatokra hagylak titeket!-mondta anya és kiment.
-Szia Niall!-köszöntem.
-Hogy vagy?-kérdezte.
-Még fáj a hasam, de megvagyok.
-Hogy vagytok Harry-vel?-kérdezte.
-Mi?
-Nem jártok?
-Egyáltalán nem. Be se jön ...-mondtam.
-Akkor miért mentek randizni?-kérdezte.
-Ő kérte meg.
-De nekem kellett volna azt, hogy velem jössz-e.-mondta Niall.
-De akkor miért nem jöttél Te oda?-kérdeztem.
-Mert féltem.-mondta Niall.
4.rész:Beteg vagyok!
Felkeltünk Sammy-vel és anya mondta, hogy kapjunk be egy pár falatot. Megtettük, de úgy elkezdett görcsölni a hasam. Hát, szaladtam a WC-re és ki is hánytam mindent, ami benne volt. Sammy rögtön szaladt utánam:
-Jól vagy?-kérdezte.
-Miért? Úgy nézek ki?-kérdeztem.
-Jesszus mária! Fal fehér vagy! Szó szerint!
-Mi?!-kérdeztem.
-Mi van lányok?-jött oda anya.
-Anya! Beteg vagyok!
-Jesszusom! Milyen fehér vagy!-mondta anya. Igaz, ami igaz elég sápadt tudok lenni. de most sokkal jobban. És most nem megjátszottam, hogy nem akarok suliba menni, hanem tényleg.
-Jól van! Akkor ma nem suli, hanem orvos.-mondta anya-majd Sammy elkéri a leckéd!
-Ne! csak orvost ne!-kezdtem el ordítani.
-De muszáj, hogy meggyógyulj!-mondta anya.
-Jól van.-mondtam.-Sammy te menny!
-Oks! Szia Av!
-Szia Sammy!
Anya elvitt az orvoshoz. Elég sokan voltak, de mivel iszonyúan fájt a hasam, előre engettek.
-Óhh, szóval ő az a kislány, akinek nagyon fáj a hasa!-mondta az orvos.
-Igen!-felelt anya.
-Most megvizsgálom! Ne félj, ez most hideg lesz!-mondta az orvos.
-Igen?-kérdezte anya.
-Ahogy sejtettem! Vakbél!-mondta az orvos.
-Hogy mi?!-kérdeztem-De hát azt műteni kell!
-Igen sajnos. Még ma megműtünk, jó?-kérdezte az orvos.
-Jó.-felelt anya.
-Megműtjük és kb. három napig még benn kell lennie, aztán mehet!-mondta az orvos.
-Remek! A randiról nem maradok le ...-mondtam.
-Két óra múlva műtünk. Jó?-kérdezte az orvos.
-Jó-mondtam.-Anya! Felhívhatom Sammy-t?
-Igen.
-Jó.
Megcsörgettem és kb.5 másodperc múlva fel is vette.
-Igen?
-Szia Sammy! Nem jössz be hozzám a kórházba?
-Mi? Milyen kórházba?
-Vakbeles vagyok ... Na? jössz?
-Megyek.
-Mikor?
-Most! 15 perc és ott vagyok! Jó?
-Jó!
-Szia Av!
-Szia Sammy!
Vártam Sammy-t hogy jöjjön. egy picit több időbe tellett mint ígérte, de végül is jött.
Felkeltünk Sammy-vel és anya mondta, hogy kapjunk be egy pár falatot. Megtettük, de úgy elkezdett görcsölni a hasam. Hát, szaladtam a WC-re és ki is hánytam mindent, ami benne volt. Sammy rögtön szaladt utánam:
-Jól vagy?-kérdezte.
-Miért? Úgy nézek ki?-kérdeztem.
-Jesszus mária! Fal fehér vagy! Szó szerint!
-Mi?!-kérdeztem.
-Mi van lányok?-jött oda anya.
-Anya! Beteg vagyok!
-Jesszusom! Milyen fehér vagy!-mondta anya. Igaz, ami igaz elég sápadt tudok lenni. de most sokkal jobban. És most nem megjátszottam, hogy nem akarok suliba menni, hanem tényleg.
-Jól van! Akkor ma nem suli, hanem orvos.-mondta anya-majd Sammy elkéri a leckéd!
-Ne! csak orvost ne!-kezdtem el ordítani.
-De muszáj, hogy meggyógyulj!-mondta anya.
-Jól van.-mondtam.-Sammy te menny!
-Oks! Szia Av!
-Szia Sammy!
Anya elvitt az orvoshoz. Elég sokan voltak, de mivel iszonyúan fájt a hasam, előre engettek.
-Óhh, szóval ő az a kislány, akinek nagyon fáj a hasa!-mondta az orvos.
-Igen!-felelt anya.
-Most megvizsgálom! Ne félj, ez most hideg lesz!-mondta az orvos.
-Igen?-kérdezte anya.
-Ahogy sejtettem! Vakbél!-mondta az orvos.
-Hogy mi?!-kérdeztem-De hát azt műteni kell!
-Igen sajnos. Még ma megműtünk, jó?-kérdezte az orvos.
-Jó.-felelt anya.
-Megműtjük és kb. három napig még benn kell lennie, aztán mehet!-mondta az orvos.
-Remek! A randiról nem maradok le ...-mondtam.
-Két óra múlva műtünk. Jó?-kérdezte az orvos.
-Jó-mondtam.-Anya! Felhívhatom Sammy-t?
-Igen.
-Jó.
Megcsörgettem és kb.5 másodperc múlva fel is vette.
-Igen?
-Szia Sammy! Nem jössz be hozzám a kórházba?
-Mi? Milyen kórházba?
-Vakbeles vagyok ... Na? jössz?
-Megyek.
-Mikor?
-Most! 15 perc és ott vagyok! Jó?
-Jó!
-Szia Av!
-Szia Sammy!
Vártam Sammy-t hogy jöjjön. egy picit több időbe tellett mint ígérte, de végül is jött.
3.rész:Mi a baja?
Sziasztok! kövi rész, jó olvasást!
Vége volt a sulinak és elindultunk enni. De nem volt jó ötlet, mert összefutottam Niall-al. Elég szomorkás arcot vágott, így nem szóltam hozzá. Sammy ott beszélt a sarokba Zayn-nel és mikor Zayn-t beválogatták enni, úgy köszöntek el egymástól mintha járnának.
-Sammy!-mondtam.
-Igen?-kérdezte Sammy.
-Ti jártok?-kérdeztem.
-Nem.-mondta.
-Mi van Niall-el?-kérdeztem.-Amióta Harry elhívott vacsizni, teljesen ki van fordulva magából.
-Hát nem látod! Tetszel neki!-mondta Sammy.
-Tényleg?
-Igen! A fiúk akkor szokták ezt csinálni, amikor bejön nekik az a lány.
-Értem. Sammy! Ma nincs kedved átjönni?
-De. Akkor megyünk?
-Igen.
Elindultunk. Kisétáltunk a kapun, hátranéztem és Niall nézett vissza rám. Nagyon szomorkás volt. Lehet, hogy tényleg igaz?

/otthon/
Mikor haza értünk, szokásom szerint elordítottam magam:
-Anya megjöttem!
-Jól van kicsim! Ohh, szia Sammy!-köszönt anya.
-Csókolom mrs.Juliette!-köszönt vissza Sammy.
-Anya, felmentünk!-mondtam.
-Jól van.
Felmentünk a szobámba, és egy meglepetés várt ott. Matt már megint a cuccaim között kutatott.
-Matt! Mit keresel itt?!-kezdtem el ordibálni.
-Attól még, hogy a nővérem vagy nem tilthatsz meg mindent!-mondta Matt.
-Kifelé!-mondtam.
-Jól van ...-mondta Matt, majd kiment.
-Na, és? Mikor lesz a randi?-kérdezte Sammy.
-Pénteken.
-Oks.
-És ti Zayn-nel nem fogtok?-kérdeztem.
-Nem.
-Nincs kedved itt aludni?-kérdeztem.
-De.
-Akkor itt alszol!-mondtam.
Sziasztok! kövi rész, jó olvasást!
Vége volt a sulinak és elindultunk enni. De nem volt jó ötlet, mert összefutottam Niall-al. Elég szomorkás arcot vágott, így nem szóltam hozzá. Sammy ott beszélt a sarokba Zayn-nel és mikor Zayn-t beválogatták enni, úgy köszöntek el egymástól mintha járnának.
-Sammy!-mondtam.
-Igen?-kérdezte Sammy.
-Ti jártok?-kérdeztem.
-Nem.-mondta.
-Mi van Niall-el?-kérdeztem.-Amióta Harry elhívott vacsizni, teljesen ki van fordulva magából.
-Hát nem látod! Tetszel neki!-mondta Sammy.
-Tényleg?
-Igen! A fiúk akkor szokták ezt csinálni, amikor bejön nekik az a lány.
-Értem. Sammy! Ma nincs kedved átjönni?
-De. Akkor megyünk?
-Igen.
Elindultunk. Kisétáltunk a kapun, hátranéztem és Niall nézett vissza rám. Nagyon szomorkás volt. Lehet, hogy tényleg igaz?
/otthon/
Mikor haza értünk, szokásom szerint elordítottam magam:
-Anya megjöttem!
-Jól van kicsim! Ohh, szia Sammy!-köszönt anya.
-Csókolom mrs.Juliette!-köszönt vissza Sammy.
-Anya, felmentünk!-mondtam.
-Jól van.
Felmentünk a szobámba, és egy meglepetés várt ott. Matt már megint a cuccaim között kutatott.
-Matt! Mit keresel itt?!-kezdtem el ordibálni.
-Attól még, hogy a nővérem vagy nem tilthatsz meg mindent!-mondta Matt.
-Kifelé!-mondtam.
-Jól van ...-mondta Matt, majd kiment.
-Na, és? Mikor lesz a randi?-kérdezte Sammy.
-Pénteken.
-Oks.
-És ti Zayn-nel nem fogtok?-kérdeztem.
-Nem.
-Nincs kedved itt aludni?-kérdeztem.
-De.
-Akkor itt alszol!-mondtam.
2013. február 22., péntek
2.rész:Hogy mi?!
Sziasztok! Meghoztam a kövi részt, jó olvasást!
Még mindig suli. Azért utálom a hétfőt, mert a mr.Adams képes bent tartani háromig. De ma nem bántam. Úgy is olyan szomorú voltam, mert Matthew elhagyott, hát legyen. Még csak 11 óra volt és szünet, úgyhogy Sammy-vel elindultunk le az udvarra. Gyors felrángattuk a cipőnket és a kabátunkat és elindultunk. De szörnyű volt az, amit az udvaron látnom kellet. Matthew egy idegen csajjal csókolózott. Nem bírtam megállni és odamentem, de rossz döntés volt.
-Matthew! Ki ez a csaj?-kezdtem el ordibálni.
-Az új barátnője!-szólt be a kis csaj.
-Te ebbe most ne szólj bele!-mondta Matthew a csajnak, majd rám nézett és kezdtük.
-Mi van? Engem kidobsz és jön az új kis ribi?-kezdtem el ordibálni de itt már durván vörös volt a fejem.
-Nem ... Nyugodj meg ...-kezdett el nyugtatgatni.
-Hogy nyugodhatnék meg, ha a saját szemmel láttam?!-kérdeztem.
-Álljál már le! Nem veszed észre, hogy mindenki minket néz?-kérdezte Matthew. És valójában így volt. Még az új 5 srác is, és mikor Matthew le akart állítani Niall-al hosszasan egymásra néztünk, majd elmosolyodott.
-Nem állok le.-mondtam tök higgadtan, majd neki mentem. Egy darabig verekedtünk, aztán mr.Adams leállított.
-Ki kezdte a verekedést?-kérdezte, de Matthew-wel nem válaszoltunk.
-Halljam!-kezdett el ordibálni.
-Uram, én voltam!-álltam oda elé.
-Uhh, már megint te, Avril?-kérdezte.-Jól van! Most két órán keresztül itt fogsz állni!
-Jól van-mondtam.
-És kérem a tájékoztatódat!-mondta mr.Adams.
-Jól van ... Én legalább oda merem adni és nem vagyok gyáva, úgy mint egyesek ...-mondtam, majd Matthewre néztem. De ő ekkor pofon vágott.
-Ó, szóval te voltál! Elnézést Avril!-mondta mr.Adams.
-Semmi.-mondtam és mikor visszakaptam a tájékoztatóm, felmentem az osztályba.
/az osztályban/
Felmentem és mit láttam. Mindenki engem várt. Igaza volt Matthew-nek, hogy mindenki minket néz. Beléptem és mindenki ordibált, hogy éjjen meg hogy legyőztem ... De álljunk csak meg! Honnan tudnak ezek a szerelmi tragédiámról?
-Sammy!-kezdtem el ordítani.
-Igen?-jött oda.
-Te mondtad el mindenkinek mi történt ma?
-Igen ... Egy pár dolog véletlen kicsúszott ...
-Sammy!
-De nem találod ki mit mondtak a fiúk?
-Nem ...
-Megkérdeztem, hogy szerintük ki a legjobb csaj az osztályból és szerinted?-mondta Sammy.
-Ez egyértelmű, hogy neked állandóan ezen kattog az agyad ... -mondtam.
-Harry szerint te, Zayn szerint én, Liam szerint te, Louis szerint én, és Niall szerint te.-mondta Sammy.
-Várj, nem Harry ül mellettem?-kérdeztem.
-Ő, Liam és Niall dumáltak, ezért helyett kellett cserélni Niall-al.-mondta Sammy.
-Uhh, örülök.-mondtam.
-Jó ... Halottam a csöngetést.-mondta Sammy, majd a helyére ült.
/óra/
Bejött a tanár helyre ment és mindenkit leültetett. Leültünk és a tanár elkezdte írni a táblára amit kell, és mikor én is le akartam írni, Niall elém tolt egy papírt, amire ez volt írva:
"Hogy vagy? Amm, beszélgetünk?"
Elolvastam és jól meggondoltam, hogy mit írok vissza, mert tavaly Sammy-vel buktam le. Matthew-ről irkáltunk, hogy mennyire szeretem.
"Jól van. Miről szeretnél?"
Niall visszavette a papírt, elolvasta és írt.
"Rólad. Jártok még?"
Elolvastam, egy kicsit nyomulósnak éreztem, de írtam.
"Nem. Miért?"
Adtam vissza a papírt, és izgatottan vártam a válaszát.
"Hát csak mert lenne egy barátom, aki járna veled ..."
"Igen? Ki?
"Egy barát ..."
"Jól van ..."
"Akkor?"
"Ismerhetem valamiről?"
"Még nem nagyon ... Na?"
"Jól van."
Miközben levelezgettünk, észre se vettük hogy kicsöngettek. Niall rájött, és nem is foglalkozott velem, hanem elrohant.
/Niall/
Csak szaladtam amíg meg nem találtam Harry-t. Szokása szerint éppen csajokat fűzött. Csak ő segíthet, hogy összejöjjek Avril-lel.
-Harry!-szóltam.
-Igen?-kérdezte.
-Segítened kell!-mondtam.
-Avril?-kérdezte Harry.
-Igen. Meg kell helyettem kérned, hogy jön-e randizni.-mondtam.
-Jó.-mondta Harry, majd elindult.
/Harry/
Megtaláltam az osztályban Avril-t, nagy levegőt vettem és elindultam.
-Szia Av!-köszöntem.
-Ohh, szia Harry!-köszönt vissza.
-Figyi, megszeretnélek kérni valamire.-kezdtem el.
-Igen?-kérdezte.
-Nem ...-elkezdtem, de valahogy nem tudott kijönni.
-Dehogynem megyek el veled vacsorázni!-mondta Av.
-Na? Hogy ment?-kérdezte Niall, aki egész idő alatt messziről nézett.
-É ... É ... Én megyek vele vacsorázni ...-mondtam fal fehéren.
-Mi?! Ez hogy történhetett? Még ennyire se lehet megkérni?-mondta Niall, majd elment.
Sziasztok! Meghoztam a kövi részt, jó olvasást!
Még mindig suli. Azért utálom a hétfőt, mert a mr.Adams képes bent tartani háromig. De ma nem bántam. Úgy is olyan szomorú voltam, mert Matthew elhagyott, hát legyen. Még csak 11 óra volt és szünet, úgyhogy Sammy-vel elindultunk le az udvarra. Gyors felrángattuk a cipőnket és a kabátunkat és elindultunk. De szörnyű volt az, amit az udvaron látnom kellet. Matthew egy idegen csajjal csókolózott. Nem bírtam megállni és odamentem, de rossz döntés volt.
-Matthew! Ki ez a csaj?-kezdtem el ordibálni.
-Az új barátnője!-szólt be a kis csaj.
-Te ebbe most ne szólj bele!-mondta Matthew a csajnak, majd rám nézett és kezdtük.
-Mi van? Engem kidobsz és jön az új kis ribi?-kezdtem el ordibálni de itt már durván vörös volt a fejem.
-Nem ... Nyugodj meg ...-kezdett el nyugtatgatni.
-Hogy nyugodhatnék meg, ha a saját szemmel láttam?!-kérdeztem.
-Álljál már le! Nem veszed észre, hogy mindenki minket néz?-kérdezte Matthew. És valójában így volt. Még az új 5 srác is, és mikor Matthew le akart állítani Niall-al hosszasan egymásra néztünk, majd elmosolyodott.
-Nem állok le.-mondtam tök higgadtan, majd neki mentem. Egy darabig verekedtünk, aztán mr.Adams leállított.
-Ki kezdte a verekedést?-kérdezte, de Matthew-wel nem válaszoltunk.
-Halljam!-kezdett el ordibálni.
-Uram, én voltam!-álltam oda elé.
-Uhh, már megint te, Avril?-kérdezte.-Jól van! Most két órán keresztül itt fogsz állni!
-Jól van-mondtam.
-És kérem a tájékoztatódat!-mondta mr.Adams.
-Jól van ... Én legalább oda merem adni és nem vagyok gyáva, úgy mint egyesek ...-mondtam, majd Matthewre néztem. De ő ekkor pofon vágott.
-Ó, szóval te voltál! Elnézést Avril!-mondta mr.Adams.
-Semmi.-mondtam és mikor visszakaptam a tájékoztatóm, felmentem az osztályba.
/az osztályban/
Felmentem és mit láttam. Mindenki engem várt. Igaza volt Matthew-nek, hogy mindenki minket néz. Beléptem és mindenki ordibált, hogy éjjen meg hogy legyőztem ... De álljunk csak meg! Honnan tudnak ezek a szerelmi tragédiámról?
-Sammy!-kezdtem el ordítani.
-Igen?-jött oda.
-Te mondtad el mindenkinek mi történt ma?
-Igen ... Egy pár dolog véletlen kicsúszott ...
-Sammy!
-De nem találod ki mit mondtak a fiúk?
-Nem ...
-Megkérdeztem, hogy szerintük ki a legjobb csaj az osztályból és szerinted?-mondta Sammy.
-Ez egyértelmű, hogy neked állandóan ezen kattog az agyad ... -mondtam.
-Harry szerint te, Zayn szerint én, Liam szerint te, Louis szerint én, és Niall szerint te.-mondta Sammy.
-Várj, nem Harry ül mellettem?-kérdeztem.
-Ő, Liam és Niall dumáltak, ezért helyett kellett cserélni Niall-al.-mondta Sammy.
-Uhh, örülök.-mondtam.
-Jó ... Halottam a csöngetést.-mondta Sammy, majd a helyére ült.
/óra/
Bejött a tanár helyre ment és mindenkit leültetett. Leültünk és a tanár elkezdte írni a táblára amit kell, és mikor én is le akartam írni, Niall elém tolt egy papírt, amire ez volt írva:
"Hogy vagy? Amm, beszélgetünk?"
Elolvastam és jól meggondoltam, hogy mit írok vissza, mert tavaly Sammy-vel buktam le. Matthew-ről irkáltunk, hogy mennyire szeretem.
"Jól van. Miről szeretnél?"
Niall visszavette a papírt, elolvasta és írt.
"Rólad. Jártok még?"
Elolvastam, egy kicsit nyomulósnak éreztem, de írtam.
"Nem. Miért?"
Adtam vissza a papírt, és izgatottan vártam a válaszát.
"Hát csak mert lenne egy barátom, aki járna veled ..."
"Igen? Ki?
"Egy barát ..."
"Jól van ..."
"Akkor?"
"Ismerhetem valamiről?"
"Még nem nagyon ... Na?"
"Jól van."
Miközben levelezgettünk, észre se vettük hogy kicsöngettek. Niall rájött, és nem is foglalkozott velem, hanem elrohant.
/Niall/
Csak szaladtam amíg meg nem találtam Harry-t. Szokása szerint éppen csajokat fűzött. Csak ő segíthet, hogy összejöjjek Avril-lel.
-Harry!-szóltam.
-Igen?-kérdezte.
-Segítened kell!-mondtam.
-Avril?-kérdezte Harry.
-Igen. Meg kell helyettem kérned, hogy jön-e randizni.-mondtam.
-Jó.-mondta Harry, majd elindult.
/Harry/
Megtaláltam az osztályban Avril-t, nagy levegőt vettem és elindultam.
-Szia Av!-köszöntem.
-Ohh, szia Harry!-köszönt vissza.
-Figyi, megszeretnélek kérni valamire.-kezdtem el.
-Igen?-kérdezte.
-Nem ...-elkezdtem, de valahogy nem tudott kijönni.
-Dehogynem megyek el veled vacsorázni!-mondta Av.
-Na? Hogy ment?-kérdezte Niall, aki egész idő alatt messziről nézett.
-É ... É ... Én megyek vele vacsorázni ...-mondtam fal fehéren.
-Mi?! Ez hogy történhetett? Még ennyire se lehet megkérni?-mondta Niall, majd elment.
2013. február 21., csütörtök
1.rész: Egy fárasztó sulis nap ...
Sziasztok! Sajnálom, hogy megint töröltem,de nem jó ... De most az egész történetet megváltoztattam, úgyhogy talán.
Hétfő volt. Nagyon örülök, mert megint suli ... Ránéztem az órámra az ágyam mellett és mint látom, kicsit késésben vagyok ... Nem is kicsit! Nagyon! Hiszen már fél nyolc van ... Gyorsan magamra húztam a pólóm és egy gatyát. Levágtáztam a lépcsőn, bekaptam pár falatot és indultam. Pekhem volt, mert anyáék sem voltak otthon. Így hát elindultam. Annyira siettem, hogy be se zártam az ajtót. Siettem, mert nem akartam, hogy Matthew azt higgye megint vissza utasítom ... Mint tudjuk, nem vagyok egy szívtipró, ezért én az ilyen ügyeket úgy intézem el, hogy egyszerűen nem megyek suliba ... De ezt szeretném! Mint tudtuk, a fiúk csak azért szerettek, mert jól nézek ki ... De Matthew nem. Ő megmondta.
/Suliba/
Nagy nehezen beértem a suliba. Sammy már lent fogadott:
-Te hol voltál? tudod hogy lekéstél az első óráról? -kérdezte.
-Elaludtam és nem. Matthew?-kérdeztem.
-Fönt. Beszélni akar veled. Tudtad,hogy 5 új osztálytársunk jön?-kérdezte.
-Uhh, nem. Mikor?-kérdeztem.
-Ma jönnek!-mondta Sammy.
-Azt sejtettem! De Matthew! -mondtam.
-Ja! Nekik most órájuk van, de az után biztos beszél veled!-mondta Sammy.
-Oké.-mondtam, mikor csöngettek.
-Sammy. csöngettek!-mondtam.
-Rohanny!-mondta Sammy, majd úgy meglökött, hogy pofára estem a lépcsőn.
-Ez miért volt?-kérdeztem.
-Fuss!-mondta.
/szomorú beszélgetés/
Rohantam fel a lépcsőn és mikor Matthew osztályánál jártam épp nyílt az ajtó és jól kupán vágott. Csodák csodája, Matthew jött ki az ajtón és mikor észre vette, hogy a földön fekszem, meg se kérdezte hogy vagyok, csak annyit mondott beszélnünk kell és magával rántott.
-Figyi Av ... -kezdte el.
-Igen?-kérdeztem.
-Szakítanunk kell ...-mondta és már láttam hogy sírásra áll a szeme.
-Miért?-kérdeztem és ekkor már jócskán sírtam.
-Mi nem illünk össze ... és ... -kezdte el.
-Mi és?-kérdeztem itt már szinte bömbölve.
-Ne sírj!-mondta.
-De mi és?-kérdeztem mérgesebben.
-Én már nem szeretlek!-mondta.
-Tudod, ebbe csak az fáj, hogy ezt ilyen sokáig húztad.-mondtam, majd elmentem.

Láttam messziről, hogy Sammy végig bámul minket. Mikor befejeztük és elrohantam a WC-be Sammy követett és kérdőre vont.
-Na?Mi volt? Av te sírsz!-mondta.
-Szakítottunk!- mondtam, majd becsöngettek.
-Jössz?- Kérdezte Sammy.
-Igen.-mondtam, belenéztem a tükörbe és a szemem helyett csak feketét láttam, úgy kisírtam.
-Ezen az órán jönnek az új fiúk!-mondta Sammy.
-Király ...-mondtam.
Bementünk a terembe, de már egy tíz perce elkéstünk óráról. Bementünk és a tanári asztal előtt 5 fiú állt.
-Csak hogy megjöttetek!-mondta mr.Adams, a tanár.
-Köszönöm a bókot! -mondtam, majd leültem. A göndör srác nagyon nézett. Egy párszor rám is mosolygott.
-Osztály, hagy mutassam be a brit osztálytársaitokat, az One Direction-t!
-Azta! Király!-ordibált mindenki csak én nem.
-Harry Styles! Avril mellé fog ülni, Niall Horan az üresbe Liam Payne-val, Zayn Malik Sam mellé, és Louis Tomlinson ide ül előre! -mondta mr.Adams.
Harry leült mellém.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Oda nézzenek! Harry most jött és máris dumál? -kérdezte mr.Adams
-Nem.-mondta Harry.
-Elhagyott a pasim.-mondtam.
-Az gáz ... -mondta Harry.
Sziasztok! Sajnálom, hogy megint töröltem,de nem jó ... De most az egész történetet megváltoztattam, úgyhogy talán.
Hétfő volt. Nagyon örülök, mert megint suli ... Ránéztem az órámra az ágyam mellett és mint látom, kicsit késésben vagyok ... Nem is kicsit! Nagyon! Hiszen már fél nyolc van ... Gyorsan magamra húztam a pólóm és egy gatyát. Levágtáztam a lépcsőn, bekaptam pár falatot és indultam. Pekhem volt, mert anyáék sem voltak otthon. Így hát elindultam. Annyira siettem, hogy be se zártam az ajtót. Siettem, mert nem akartam, hogy Matthew azt higgye megint vissza utasítom ... Mint tudjuk, nem vagyok egy szívtipró, ezért én az ilyen ügyeket úgy intézem el, hogy egyszerűen nem megyek suliba ... De ezt szeretném! Mint tudtuk, a fiúk csak azért szerettek, mert jól nézek ki ... De Matthew nem. Ő megmondta.
/Suliba/
Nagy nehezen beértem a suliba. Sammy már lent fogadott:
-Te hol voltál? tudod hogy lekéstél az első óráról? -kérdezte.
-Elaludtam és nem. Matthew?-kérdeztem.
-Fönt. Beszélni akar veled. Tudtad,hogy 5 új osztálytársunk jön?-kérdezte.
-Uhh, nem. Mikor?-kérdeztem.
-Ma jönnek!-mondta Sammy.
-Azt sejtettem! De Matthew! -mondtam.
-Ja! Nekik most órájuk van, de az után biztos beszél veled!-mondta Sammy.
-Oké.-mondtam, mikor csöngettek.
-Sammy. csöngettek!-mondtam.
-Rohanny!-mondta Sammy, majd úgy meglökött, hogy pofára estem a lépcsőn.
-Ez miért volt?-kérdeztem.
-Fuss!-mondta.
/szomorú beszélgetés/
Rohantam fel a lépcsőn és mikor Matthew osztályánál jártam épp nyílt az ajtó és jól kupán vágott. Csodák csodája, Matthew jött ki az ajtón és mikor észre vette, hogy a földön fekszem, meg se kérdezte hogy vagyok, csak annyit mondott beszélnünk kell és magával rántott.
-Figyi Av ... -kezdte el.
-Igen?-kérdeztem.
-Szakítanunk kell ...-mondta és már láttam hogy sírásra áll a szeme.
-Miért?-kérdeztem és ekkor már jócskán sírtam.
-Mi nem illünk össze ... és ... -kezdte el.
-Mi és?-kérdeztem itt már szinte bömbölve.
-Ne sírj!-mondta.
-De mi és?-kérdeztem mérgesebben.
-Én már nem szeretlek!-mondta.
-Tudod, ebbe csak az fáj, hogy ezt ilyen sokáig húztad.-mondtam, majd elmentem.
Láttam messziről, hogy Sammy végig bámul minket. Mikor befejeztük és elrohantam a WC-be Sammy követett és kérdőre vont.
-Na?Mi volt? Av te sírsz!-mondta.
-Szakítottunk!- mondtam, majd becsöngettek.
-Jössz?- Kérdezte Sammy.
-Igen.-mondtam, belenéztem a tükörbe és a szemem helyett csak feketét láttam, úgy kisírtam.
-Ezen az órán jönnek az új fiúk!-mondta Sammy.
-Király ...-mondtam.
Bementünk a terembe, de már egy tíz perce elkéstünk óráról. Bementünk és a tanári asztal előtt 5 fiú állt.
-Csak hogy megjöttetek!-mondta mr.Adams, a tanár.
-Köszönöm a bókot! -mondtam, majd leültem. A göndör srác nagyon nézett. Egy párszor rám is mosolygott.
-Osztály, hagy mutassam be a brit osztálytársaitokat, az One Direction-t!
-Azta! Király!-ordibált mindenki csak én nem.
-Harry Styles! Avril mellé fog ülni, Niall Horan az üresbe Liam Payne-val, Zayn Malik Sam mellé, és Louis Tomlinson ide ül előre! -mondta mr.Adams.
Harry leült mellém.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Oda nézzenek! Harry most jött és máris dumál? -kérdezte mr.Adams
-Nem.-mondta Harry.
-Elhagyott a pasim.-mondtam.
-Az gáz ... -mondta Harry.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)