Bementem a házba, de anya már várt. Mint szokása tartja, kínos kérdések közepette vallatott.
-Na? Hogy ment?-kérdezte.
-Egész jól.
-De nem Harry-vel randiztál?-kérdezte.
-Figyu, az nem randi volt ... Ha nem Niall-al vagyok, az olyan mintha kitépnének belőlem egy darabot.-mondtam.
-Tudom. Én is így éreztem apáddal.
-Igen?
-Igen. A mi gyerekünk nem üthet a szomszédra!-mondta anya, majd elkezdett nevetni.
-Hát igen.-mondtam.
-Késő van. Menny fürdeni!
-Jól van.-mondtam, majd elindultam.
Felmentem a fürdőbe, becsuktam az ajtót majd levetkőztem. Megeresztettem a vizet, és míg folyt, szokásom szerint a tükörben néztem magam.
-Ez én vagyok?-kérdeztem.
-Avril Brow, te vagy az? Áh, tessék már meg is kattantam. Túl sokáig voltam boldog. Most megint elkezdtem magam emészteni.
-Na jó. Hagyjuk.-mondtam.-Most éppen boldog párkapcsolatban élő 19 éves lány vagyok, aki lassan 20, mikor befejeződik a suli. Hihetetlen! Már csak 30 nap van hátra.
Megfürödtem és kiszálltam a kádból. Betekertem magam a törűlközömbe és elindultam a szobám felé. De ekkor összefutottam valakivel a folyosón. Matt volt az.
-Szia Avril! Milyen volt a mai napod?-kérdezte. Ez elég szokatlan volt tőle, mert mi általában öljük egymást és soha nem szól hozzám.
-Hát, egyszerűen király volt!-mondtam.-Miért?
-Mert láttalak ott kint ...
-Ohh, értem. Most miért vagy velem ilyen kedves?
-Mert segítened kéne.
-Miben?
-Hát, neked ott van Matthew ...-de nem tudta befejezni, mert közbe vágtam.
-Mi nem járunk Matthew-vel!
-Mióta? És akkor ki volt az a fiú?
-A suliba szakított velem.
-Értem. De akkor ki volt az a srác?
-Ismered az One Direction nevezetű bandát?
-Igen. Miért?
-Mert hétfőn ők lettek az új osztálytársaink és hát Ő Niall volt.
-Uh, értem.-mondta Matt.
-Na? Akkor mibe kell segítenem?-kérdeztem.
-Ja, igen. Egy csaj.
-Milyen csaj? Matt, valaki szerelmes?-kérdeztem gúnyolódva.
-Hehe. Nagyon vicces. Segíts!
-Hogy hívják?
-Ashley.
-Értem. Ilyenkor az a teendő, hogy megpróbálod a tudtára adni. De soha NE kérd meg barátodat, hogy ő mondja el!-magyaráztam.
-Oké. Köszi Av és jó éjszakát!
-Neked is!-mondtam, majd becsuktam az ajtót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése