Sziasztok! Úgy döntöttem, hogy elkezdek *ke* sztorikat írni. Szóval ha bárkinek kedve van blog nélkül össze jönni a kedvencével (persze a bandából) akkor nyugodtan írjon én pedig megpróbálom összehozni. De ehhez nekem az kell, hogy megadd a bandatag nevét és a sajátodat. Köszönöm!:)
/3 óra múlva/
Aludtunk még egy kis ideig, de aztán a rádió hangja felébresztett. Felemeltem a fejem Niall válláról, majd rá néztem.
-Ott vagyunk már?-kérdeztem, majd megtöröltem a szemem. Niall kinézett az ablakon, majd a felhőkön legeltette egy darabig a szemét.
-Igen.-mondta, mikor visszafordult.
-Akkor készülődjünk.-mondtam, majd megfogtam a kabátom.
-Oké.-mondta, majd ő is megfogta.
/1 óra múlva/
Beértünk a szállodába és a szálló vezetője kedvesen fogadott. Kicsit úgy vettem észre, mintha kéne neki Niall. Remélem Niall tudja min mentem keresztül és nem dől be neki.
-Jó napot. Ohh ...-mondta, mikor Niall-re nézett.
-Ő, jó napot ...-mondtam értetlenül, de persze később leesett.-Mi lennénk az a pár aki szállást foglaltunk ebbe a hotelbe. Ugye Niall?-kérdeztem, de ő csak folyton a nőt bámulta.
-Mi? Ja, igen.
-Köszönöm.-mondtam, majd összehúztam a szemöldököm.
-Egy pár?-kérdezte a fura nőci.
-Igen, egy pár!-vágtam rá haragosan.
-Itt a kulcsuk.-mondta, de mikor el akartam volna venni, direkt ledobta.
-Ez direkt csinálta?!-kérdeztem, mert már ki voltam idegileg.
-Nem ön olyan béna, hogy ledobta?-kérdezte, de már nagyon felcseszte az agyam.
-Na most... -mondtam, majd emeltem az öklöm, de Niall elkapta.
-Nem éri meg, elhiszed?-kérdezte, majd megölelt.
-El, de engedj el!-mondtam, majd kibújtam az öleléséből és elindultam megkeresni a szobánkat.
/a szobánkba/
Elkezdtem felmenni a lépcsőn, de a sírás kerülgetett. Csak kerestem a szobánkat, míg végül megtaláltam. Benyitottam, majd megkerestem az ágyat. Leültem a szélére, összekulcsoltam a kezem és elkezdtem sírni. - Megígérte hogy szeret és hogy nem lesz más ilyen dolog ...-mondtam, és éreztem, hogy a sminkem nagyon szétfolyt az arcomon.
-Avril, te vagy az?-kérdezte egy ismerős hang.
-Attól függ ki vagy...-mondtam, majd elkezdtem törölgetni a szemem hogy lássak.-Matthew?! Te mit keresel itt?!
-Én is itt szálltam meg és amúgy, csak úgy szólok, a Te kis Herceged lent flörtöl a hotelvezetővel...-mondta Matthew, majd egy gúnyosat mosolygott.
-Tudom...-mondtam, majd a tenyerembe süllyesztettem a fejem és elkezdtem sírni.
-Mondjuk, ő sztár ...-mondta, majd egy gúnyosat mosolygott.
-És?-kérdeztem értetlenül.
-Mindenkivel összefeküdnek, mindenkinek az érzéseit megbántják... Bunkó parasztok.
-Matthew!-szóltam rá a Niall és a fiúk védelmében, mert ők EDDIG nem voltak azok.
-Sajnálom!-mondta Matthew, majd elkezdett közeledni.
-NE hogy ide gyere!-szóltam rá hangosan.-nem felejtettem még el azt, amit tettél!
-Mit tettem?
-Te ölted meg az anyámat!
-Mi?! Dehogy! Ezt honnan veszed?
-Apa ...
-Téves infó kicsim ...
-Én nem vagyok a kicsid!-mondtam, majd összehúztam a szemöldököm.
-De az voltál ...
-Csak voltam!
-Ok, ne kapd fel így a vizet... Most mi lesz?
-Majd én meglátogatom apát, aztán elmegyek haza. Nem kell nekem, hogy még egyszer összetörje a szívem ...
-Hát, akkor szia!
-Szia Matthew!-mondtam, majd elment. Ültem még egy keveset az ágy szélén, majd elindultam apához a kórházba. Remélem ott kellemesebb lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése