38.rész: Külön utakon
Sziasztok! Ez szomorú... Külön. Hivatalosan is. Jó olvasást!
(csak is Henya kínzására!xD ja meg persze mindenkinek, aki olyan fanatikusan szereti Zayn-t, mint ő!xD)
A riporterekhez való szokás hívén el is kezdtek kérdezgetni. Voltak olyan kérdések is, amin leesett az állam.
-Avril a kérdésekre válaszoljon őszintén! Holnap lemegy adásba!-mondta a kis kamerás.
-Jólhvan.-mondtam sóhajtva. Ha egyszer egy sztárral összejössz, ne hidd, hogy nem fognak zaklatni.-Első kérdés?
-Tényleg szakítottál Niall Horan-nal? De miért? Hisz boldogok voltatok, nem?-kérdezte az egyik riporter.
-Igen, szakítottam vele. És hát ezt így... Először is elmentünk nyaralni és félre lépett. Másodszor ez így már nem működne. És nem tudom, ezt a boldogságot nagyon úgy tűnik, hogy csak beképzeltem magamnak.
-De te szereted még, vagy már nem?-folytatta tovább a kérdéseket.
-Igen, én nagyon szeretem. Számomra mindig ő marad az isten. De amint mondtam, csak barátok vagyunk.
-És ő szeret/szeretett téged?
-Mindig is azt mondta, hogy igen. Nagyon reménykedem benne.
-Hogy tudnád Niall-t jellemezni?
-Energikus, laza... Egyszerűen nem tudok betelni vele. De sajnos köztünk már nem lesz semmi. Ahogy őt ismerem, mire ez lemegy adásba egy híres, szép csajszival fog járni.
-Szóval te nem tartod magad szépnek?
-De Avril te szép vagy!-kiáltott közbe az egyik kamerás.-amúgy itt a számom, ha gondolod felhívhatsz!
-Hát, köszönöm de nem lesz rá szükségem. Én nem tudom. Sajnos és nem tudom, hogy mit szeretett bennem.
-Utolsó kérdés, ígérjük. Hányszor voltatok úgy együtt? Egyáltalán voltatok? Niall milyen, tudod az ágyban?
-Erre nem szeretnék válaszolni...-mondtam könnyes szemmel, majd becsuktam az ajtót és felrohantam a szobánkba. De nem volt jó ötlet, mert emlékképek ugrottak be. Végig néztem az ágyon, majd a nyakamhoz nyúltam, ahol Niall utoljára kiszívta. A gyűrött ágynemű, az emlékek, itt nem maradhatok. De hova mehetnék? Sammy! Ott talán jó lesz. Felöltöztem a ruhámba:
Ezt vettem fel, meg a kabátom mert egy kicsit közeledünk a télhez. Belebújtam a kabátomba és kiléptem az ajtón. Úgy kellett bujdossak a riporterek elől... Szerencse, hogy csak a szomszédba megyek.
/Kínos meglepetés+nagy bejelenteni való/
Át sikerült jutni a tömegen. Itt az idő, már csak kopogni kell. Nagy levegőt vettem, mert örülök, hogy van valakim, akinek kiönthetem a szívem. Bekopogtam majd köszönni akartam, mikor egy meglepetés fogadott.
-Sz... Niall?! Te mit keresel itt?-kérdeztem, amikor megláttam.
-Zayn-nel megbeszéltük a dolgokat és...Hogy vagy?-kérdezte, majd nekitámaszkodott az ajtónak.
-Én megvagyok, csak az emlékek, tudod... Te?
-Hiányzol.
-Talán nem kellett volna félre lépned.-mondtam, majd neki döntöttem a fejem az ajtófélfának.
-De én m...-kezdte el, de nem tudta befejezni, mert egy lány kiálltását lehetett hallani az emeletről. Nagyon hasonlított Sammy-ére.
-ZAAAYN! A melltartóm!-mondta Sammy, de ekkor egy kanos vihogást lehetett hallani Zayn-től, majd ezt: -Gyere ide Sammy! Zayn, ne olyan durván!-hallottuk.
-Ezek meg mit csinálnak?-kérdeztem, amikor eléggé félreérthetetlen hangokat hallottam.
-Hát, Sammy elment orvoshoz és...-de itt közbe vágtam.
-Várj! Miért ment orvoshoz?-ijedtem meg, de nagyon. Sammy már nagyon régóta a barátom és...mi van vele? Na mind1, nem kell egyből a legrosszabbra gondolni.
-Hát, nem is mondta még?
-Mit?
-Mit mit?-mondta, majd kinyújtotta a nyelvét. Úgy érzem, játszik velem.
-Mond már vagy kicsikizem belőled!-mondtam, remélvén, hogy fenyegető vagyok.
-Kettőnk közül nem én vagyok a csikis...-mondta, de rájöttem a trükkjére.
-Á, nem.-mondtam, majd elkezdtem a hónaljánál csikizni.
-AVRIL!!! NEEEE!-mondta Niall, majd elesett. Rántott magával engem is és ott feküdtünk a fűben. Én alul Niall felül. Mikor már a legjobban élveztem a dolgot, Niall közbe szólt.
-Ez hiányzott.-mondta, majd átkarolta a bordámnál lévő területet és szorított.-Jó, nem csak egy álom.
-Nem, de Niall nem szabad... Megláthatnak...-mondtam, ekkor még nem tudva a következőkről.
-De én nem szeretnélek elveszíteni!-mondta, majd meg csókolt lágyan, ahogy régen. Ez már nagyon hiányzott, de nem lehetünk együtt.
-Niall...ne.
-De...Avril te mindig a legjobb pillanatokban tudsz megzavarni!
-Sajnálom...Na, mond azt a hírt Sammy-vel kapcsolatban és én mentem haza.
-Kérlek még ne!!!-kérlelt Niall.
-Na jó... De mond már a hírt!-mondtam Niall-nek.
-Jól van. Hmm, Sammy terhes.-mondta Niall fülig érő mosollyal.
-MI?! AZ HOGY LEHET,HOGY TE ERRŐL TUDSZ, ÉN MEG NEM?! ÉS ÉS BARÁTNŐK VAGYUNK, NEM ENGEM KELLETT VOLNA ELŐSSZÖR ÉRTESÍTENIE?! ÉS MENNYI IDŐS?! ÉS TE MIT MOSOLYOGSZ?!-fakadtam ki.
-Hát...A nemét és a korát nem tudom, úgyhogy ne is kérdezd...És a mosoly? Szép dologra gondoltam. Nagyon-nagyon szépre.
-Ok...Mégis mire?-kezdtem furcsállni a dolgot.
-Hogy nekünk is lehetne...-mondta Niall.
-Niall...Mégis hogy, hogyha nem is vagyunk együtt?
-De..-kezdte el megint a mondandóját, de belevágtam.
-Nincs de. Majd ha EGYSZER sikerül kiengesztelned valami csodálatossal...
-Jól van... Na, gyere be!-mondta, majd bementünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése