Niall elment. Nem akartam egyedül lenni, de tudtam, hogy Sammy és Zayn sincsenek otthon. Harry-éket meg nem akartam zaklatni, úgyhogy elhatároztam, hogy lemegyek a parkba. Elindultam, de mikor kiléptem az ajtón, valamiért nagyon mutogattak felém az emberek. Én nem értettem, így csak vetettem egy fura nézést, majd tovább mentem.
-Vajon miért bámultak azok az emberek?-kérdeztem magamtól, majd leültem a padra. De nem ültem túl sokáig ott, mert a mögöttem lévő bokorból nyüszítést hallottam. Megnéztem, hogy az-e amire gondolok. Igen. Egy kiskutyus. Nagyon aranyos kis zöldes szemei voltak, a kutyus maga pedig világos fekete volt . Csak szegény csont sovány. Vajon kinek lenne szíve kidobni?-gondoltam, mikor megsimogattam. Tényleg, megtartom. Úgysincs senkim, hogyha Niall elmegy. Hát most lesz!
Bevittem a lakásba és adtam neki az ebédbéli maradékból. Miután megetettem, leültem az ágyra és unalmamban nem tudtam semmit se csinálni. Elővettem Niall gitárját és elkezdtem gitározni.
Rákezdtem énekelni is, de ekkor a kutyus odajött az ágyhoz, és miért ne? Felugrott mellém. Míg én énekeltem, ő vonyított. Szép ének volt. Mikor már elfáradt, lehajtotta a fejét az ágyra és elaludt. Én énekeltem tovább. Egyre jobban ilyen "hiányzol" dalokat. De nem vettem észre, hogy Niall megjött. Végig a fal mellöl hallgatózott. Amikor beakartam fejezni, csak akkor jött ide.
-Szia Hercegnőm!-köszönt.-Nem is tudtam, hogy tudsz gitározni meg énekelni.
-Hát ...-mondtam.
-És ez a kutyus?-kérdezte Niall.
-Az utcán találtam és megsajnáltam.-mondtam.-De még neve sincs.
-Akkor gyorsan találj ki egyet, mert megtartjuk!-mondta Niall, majd megsimogatta a kutyust.
-Mit szólsz a Buksihoz?-kérdeztem.
-Nekem jó.
A mi kutyink!:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése