Forever and always

33.rész

-Sammy, kérlek! Nem hagyhatsz itt!-mondtam, majd megfogtam a kezét.-Kérlek!-mondtam még egyszer, majd megcsókoltam. -Sajnálom!-mondtam, majd elindultam az ajtó felé.
-Z..Zayn?-hallottam magam mögül.
-Sammy!-ugrottam fel, majd odafutottam hozzá és ott csókoltam, ahol tudtam.
-Itt vagyok ... Ne haragudj rám.-mondta.
-Nem haragszok! Itt vagy és nekem csak ez számít!-mondtam, majd megcsókoltam.
-A többiek itt vannak?-kérdezte.
-Igen.-mondtam, majd kiordítottam nekik. Mindenki betódult a terembe és Sammy köré állt. Avril még sírt is.
-Khm...Elnézést, de elvinnénk a hullát.-mondta az orvos.-Szent isten!-mondta, majd a tábla kiesett a kezéből.-Nővér, jöjjön gyorsan! Ez a lány előbb még halott volt!-mondta,de a nővér csak tátott szájjal nézte Sammy-t.
-Hölgyeim, Uraim! Kérem hadják a beteget pihenni. Később még bejöhetnek hozzá!-mondta az orvos, majd kimentünk. Csak ültünk a váróteremben, míg ki nem szólt a nővér.
-Mr.Malik?-kérdezte a nővér a szememet keresve.
-Én vagyok...Én vagyok!-futottam oda reménykedve.
-A barátnője erős lány. 3 hét múlva akár ki is jöhet a kórházból. Lábai, karjai, egy pár bordája, valamint agyrázkódása és nyaktörése van.-közölte a nővér a híreket.
-Köszönöm! Köszönöm!-törtek ki belőlem az örömkönnyek.
-Haver, ez gáz.-mondta Louis egy kaján vigyorral.
-Te most is csak nevetni tudsz?!-kérdezte Avril Louis-tól csúnyán nézve.
-Ő, nem.-mondta Louis, majd lehajtotta a fejét. Remélhetőleg átérezte, hogy most nem kellett volna.

-Akkor mi most megyünk is Zayn.-mondtuk Niall-el.-Egyedül hagyunk Sammy-vel.-mondtuk, majd elindultunk haza. Otthon Niall leült az asztalhoz és nekiállt enni. Én nem bírtam, így bementem a nappaliba és leültem a kanapéra. Nem bírtam túl sokáig. Felálltam és elindultam Niall-hez. Leültem az asztalhoz mellé és beszélgetésbe elegyedtem vele.
-Te elhiszed ezt?-kérdeztem.
-Mit?-kérdezte teli szájjal.
-Hát...Ezt az egészet. Néha belegondolok, hogy 1 évvel ezelőtt csak egy lány voltam a többi közül, most pedig itt ülök és veled beszélek...
-Nem muszáj ám beszélgetni.-mondta Niall, majd megcsókolt és a keze a mellemre vándorolt.
-Niall, most nem lehet. Nincs erőm hozzá. De ígérem, hogyha egy hét múlva Sammy jobban lesz, csak a tiéd vagyok.-csókoltam vissza.
-Szavadon foglak Brow.-mondta.